Amennyiben a templommal, adataival, vagy a miserenddel kapcsolatosan észrevételed van, kérünk írd meg nekünk! Hálásan köszönjük a segítséged!

Jó tudni... Búcsú: június 15. utáni vasárnap

A közel 250 lakosú település a XIII. században mint Szent Vid várához tartozó terület, a Németújvári grófok tulajdonát képezte. Később a rohonci uradalom tartozéka lett. Földesurai a Batthyányak voltak. Első okleveles említése 1374-ből való.

A Szent Vid kápolna a település feletti (568 méter magas) hegycsúcson emelkedik. A Szent Vid hegy közel három évezrede ember lakta terület. Kr. e. 1100 körül a késő bronzkorban, valószínűleg nyugatról érkező népcsoport alakított itt ki olyan teraszos, fellegváras települést, amely a Földközi tenger térségében ismertekhez hasonló. Egy 1928-ban talált, s feltehetően királynői fejdísz alapján feltételezhető, hogy királyi központ is lett volna a hegyen. Az itt készült bronztárgyakra jellemző volt antimon ötvözésük, s ebből megállapítható, hogy kereskedőik még Skandináviáig is eljutottak.

A Kr. e. I. században a kelták települtek ide. A rómaiak idején a hegyvidék forrásai biztosították Savaria vízigényét. Feltételezik, hogy a vízvezeték biztosítására egy őrtornyot emeltek a hegycsúcson.

A XII.-XIII. században a Németújvári, vagy Kőszegi grófok egyik vára állt itt, amelyet az 1291-es országgyűlés határozata alapján romboltak le.

A hely múltjának feltárásában nagy szerepe volt Miske Kálmán (1886-1943) kőszegi régésznek, aki 1896-ban saját költségén, 1898-1915 és 1921-1923 között állami támogatással végzett itt ásatásokat. A nagyrészt innen származó magángyűjteménye ma a szombathelyi Savaria múzeum tulajdona.

1938-ban Mozsolits Amália kutatta a késő bronzkori telepet. 1973 óta a Savaria Múzeum végzett itt rendszeres ásatásokat Bándy Gábor vezetésével.

A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.

A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.

A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.

(Dr. Bariska István, Németh Adél)