Szent Vid-kápolna
 
Szentmisék rendje
Frissítve:
2014.10.03.
nyári
(03.30 - 10.25)
téli
hétfő
kedd
szerda
csütörtök
péntek
szombat
vasárnap ?

Mindent megteszünk az adatok pontossága érdekében, azonban így is előfordulhatnak eltérések! Biztos információért kérjük érdeklődj a plébánián!
Segítsd munkánkat!

Ha észrevételed van a templommal vagy a miserenddel kapcsolatban, írd meg nekünk!


Töltd le a Google Play-ről
Cím: Velem,
Térképen: 47.3507; 16.4787

Kapcsolat - elérhetőség
Plébánia:
A Kőszegszerdahelyi Plébánia filiája.
9725 Kőszegszerdahely
Kossuth Lajos u. 41.
Telefon: (94) 360-013

Kapcsolódó információk
Nincs rendszeresen szentmise.

Szomszédos templomok
Legközelebbi:

10 km-en belül:
Képek a templomról
prev
next
Bemutatkozás

Jó tudni...
Búcsú: június 15. utáni vasárnap

A közel 250 lakosú település a XIII. században mint Szent Vid várához tartozó terület, a Németújvári grófok tulajdonát képezte. Később a rohonci uradalom tartozéka lett. Földesurai a Batthyányak voltak. Első okleveles említése 1374-ből való.

A Szent Vid kápolna a település feletti (568 méter magas) hegycsúcson emelkedik. A Szent Vid hegy közel három évezrede ember lakta terület. Kr. e. 1100 körül a késő bronzkorban, valószínűleg nyugatról érkező népcsoport alakított itt ki olyan teraszos, fellegváras települést, amely a Földközi tenger térségében ismertekhez hasonló. Egy 1928-ban talált, s feltehetően királynői fejdísz alapján feltételezhető, hogy királyi központ is lett volna a hegyen. Az itt készült bronztárgyakra jellemző volt antimon ötvözésük, s ebből megállapítható, hogy kereskedőik még Skandináviáig is eljutottak.

A Kr. e. I. században a kelták települtek ide. A rómaiak idején a hegyvidék forrásai biztosították Savaria vízigényét. Feltételezik, hogy a vízvezeték biztosítására egy őrtornyot emeltek a hegycsúcson.

A XII.-XIII. században a Németújvári, vagy Kőszegi grófok egyik vára állt itt, amelyet az 1291-es országgyűlés határozata alapján romboltak le.

A hely múltjának feltárásában nagy szerepe volt Miske Kálmán (1886-1943) kőszegi régésznek, aki 1896-ban saját költségén, 1898-1915 és 1921-1923 között állami támogatással végzett itt ásatásokat. A nagyrészt innen származó magángyűjteménye ma a szombathelyi Savaria múzeum tulajdona.

1938-ban Mozsolits Amália kutatta a késő bronzkori telepet. 1973 óta a Savaria Múzeum végzett itt rendszeres ásatásokat Bándy Gábor vezetésével.

A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.

A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.

A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.

A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.

(Dr. Bariska István, Németh Adél)

Szavazás
Küldtél már be javítást egy templomhoz?

Természetesen! Figyelek is pár templomot.
Rendszeresen. Keresem a hibákat.
Igen, ha hibába botlom
Küldtem már. Úgy rémlik.
Még nem. Nem találtam hibát.
Nem. Még nem.
Nem. Kellene?